Automatizáció a logisztikában – a jövő a robotoké?

Automatizáció a logisztikában – a jövő a robotoké?
Robotokkal együtt dolgozni ma már nem egy futurisztikus elképzelés, a logisztikai szektorban is egyre többen alkalmazzák a technológia nyújtotta előnyöket. A legújabb raktárlogisztikai trendekről, lehetőségekről, az automatizációról és az ezzel kapcsolatos tényekről és tévhitekről szólt a 2023-as LogGenius meetup-sorozat első online előadása. A kerekasztal-beszélgetés során a Trans-Sped szakértői mellett az AI-Robotics Kft. és QLM DC Kft. képviselői osztották meg tapasztalataikat.

A Trans-Sped Csoport piacvezető logisztikai vállalatként elkötelezett az új technológiák alkalmazása mellett, több évtizedes tapasztalata alapján a folyamatos fejlődésben hisz. Ezért adta át az elmúlt évben az ország egyik legmodernebb, robotokat is alkalmazó e-kereskedelmi raktárépületét. Ez a beruházás is jó példája a hazai logisztikai szektor átalakulásának. „Azok az álmok, amiket eddig álmoknak hittek a cégek, ma már egyre inkább materializálódnak és testet öltenek” – jellemezte a hazai logisztikai piac átalakulását Sápi András, a QLM DC Kft. értékesítési vezetője, aki örömmel számolt be arról, hogy az elmúlt években jelentősen felértékelődött a vállalatokon belüli logisztikai folyamatok szerepe. Megfigyelhető, hogy a cégek elkezdték a folyamataikat optimalizálni, ami sokaknál a logisztikai terület automatizálásához vezetett. A raktártechnológiával és rendszerintegrációval foglalkozó társaság szakembere fontos előre lépésnek tartja, hogy mind a gyártó, mind a logisztikai szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknál meghatározóvá vált a lean szemlélet. Ezt a tendenciát erősítette meg Molnár Richárd is, az AI Robotics Kft. értékesítési vezetője, aki szerint bár Magyarországon még mindig gyerekcipőben jár az automatizálás, mégis egyre többen nyitnak ebbe az irányba. Ezt támasztja alá az az ingatlanpiaci trend is, hogy egyre több magasraktár épül, ahol jól lehet robotizálni. 

 

 

Automatizálás = robotizáció?

A beszélgetés résztvevői között hamar felmerült a kérdés, hogy mi számít automatizációnak? A válasz nem egyértelmű, vagyis minden cégnél más számít annak. Sokan már egy futószalagot vagy egy raktárirányítási szoftvert is annak tekintenek. A szakemberek abban egyetértettek, hogy a WMS egy jó kezdet lehet, hiszen komoly segítséget nyújthat egy vállalat számára, később pedig erre épülhet fel egy összetettebb szállítórendszer vezető nélküli eszközökkel, targoncákkal, AMR jellegű roboteszközökkel vagy akár automatizált tárolási megoldásokkal, amikor már az áru jön az emberhez. Jelenleg az automatizálás fő irányai a mesterséges intelligencia, a Goods-to-person rendszerek, az ASRS rendszerek, valamint ide sorolhatók az AGV és AMR rendszerek is éppúgy, mint a hordozható eszközök, pl. a voice picking vagy bármilyen kézre húzható kesztyű, amellyel járműveket lehet vezérelni komissiózás közben. Az automatizáció tehát sok területet lefedhet, ugyanakkor minden esetben igaz, hogy a fizikai automatizációt meg kell hogy előzze a digitális automatizáció. 

 

Kinek éri meg automatizálni?

Mindenki jól járhat egy automatizációval, legyen szó gyártó-termelő vállalatról vagy logisztikai szolgáltatóról, ha a vezetőség pontosan előre meg tudja határozni, hogy mire, mely folyamatok kiváltására szeretné azt használni. „Ha tudunk előre tervezni és van célunk, víziónk, akkor érdemes az automatizálás lehetőségét megvizsgálni. Ha kellően hosszú időhorizonton tudunk gondolkodni valamiben, akkor ez jó alternatívát jelenthet, nyilván a manuális, humán munkavállalókkal végzett tevékenység mellett” – hangsúlyozta Bátki Sándor, a Trans-Sped Kft. operatív igazgatója. 

A cégeken nagy a nyomás, hiszen állandó a verseny, lépést kell tartani a piaci trendekkel, emellett pedig megoldást kell találni a munkaerőhiányra, az energiaválságra, az inflációra, a növekvő bérigényekre és energiaköltségekre. A technológiai kínálat is egyre nagyobb, évről évre jönnek ki az újdonságok, ezért egy vállalatnak mindig a saját szükségleteit kell szem előtt tartani. Ezután lehet elkezdeni azokban az eszközszintű moduláris rendszerekben gondolkodni, amiből a végén összeáll egy működő egész. Az automatizáció lelke minden esetben egy szoftver lesz, az fogja irányítani például a vezető nélküli targoncákat, az AMR jellegű kézipolcos robotokat, a döntési ponttal rendelkező szállítási pályákat, a komissiózó pontokat, a szortírozó rendszereket vagy a ládás tároló rendszereket. 

 

Egy végleges döntést minden esetben hosszú tervezési idő előz meg, hiszen az automatizálási rendszerek bevezetése még meglehetősen drága. „A kulcskérdés az, hogy ha beruházunk egy új rendszerbe, azt milyen kihasználtsággal és milyen megtérülési idővel tudjuk üzemeltetni” – hívta fel a figyelmet a legfontosabb szempontokra Bereczki Balázs, a Trans-Sped Kft. logisztikai folyamatfejlesztője. Egy tervezés során akár 40-50 objektív, mérhető tényezőt is meg kell vizsgálni, amelyek között halmozottan megjelennek az energiaköltségek, a területszükségletek és az épület infrastrukturális igényei, de megjelennek a humán erőforrás kérdései is. Emellett a tervezéskor fény derülhet olyan költségekre is, amelyekkel korábban senki nem számolt. Például amíg egy hagyományos komissiózás során a raktárban teljes kivilágításra van szükség, addig egy robotrendszernek – kiváltképp a tárolórendszerben – egyáltalán nincs szüksége világításra, bőven elég a munkaállomások fölötti részt megvilágítani. Ezért a szakemberek egyetértettek abban, hogy általánosan megfogalmazható, egzakt számokról nem lehet beszélni, minden vállalat igénye, működési mechanizmusa más. Vannak gyártó cégek, ahol akár 1-2 év alatt is kifut egy termék, pl. az autóiparban, de vannak olyanok is, ahol nem változik a termékpaletta és 10 éves távlatokban lehet gondolkodni, pl. az élelmiszeriparban. A logisztikai szolgáltatók esetében általánosságban elmondható, hogy a négyéves megtérülési idő kifejezetten jónak számít. A bizonytalanságok ellenére a Trans-Sped szakemberei úgy látják, hogy megéri fejleszteni. „Az e-kereskedelem még egy viszonylag új terület a logisztikában, viszont aki most nem indul el ebben a szegmensben és nem kezdi el ezeket az automata megoldásokat implementálni a saját gyakorlatába, az egy idő után le fog maradni” – véli Bereczki Balázs. 

 

Nincs elbocsátás, csak stabil/megbízható minőség

A közvélemény automatizációval kapcsolatos legnagyobb félelme az, hogy elbocsátási hullámokhoz vezet, mivel a robotok elveszik az emberek munkáját. A tény ezzel szemben az, hogy hiába elég ezekhez a rendszerekhez kevesebb humán erőforrás, emiatt soha nem volt elbocsátás. 

A Trans-Sped Kft. 2022 elején vezetett be a nagytarcsai raktárbázisán egy intralogisztikai automatizált megoldást, ahol egy 50 darabos robotflotta támogatja az e-kereskedelmet. A GEEK+ P800R típusú, Li-Ion akkumulátoros, energiahatékony robotok a webáruházi megrendeléseket összeállító munkatársak keze alá dolgoznak, a kívánt árukat automatizáltan szállítják a kiszedési pontokra, ahol a Trans-Sped dolgozói a rendszer által vezérelten csomagolható egységekre válogatják őket. . Senkinek sem szűnt meg a munkaviszonya, viszont az ott dolgozóknak jelentősen javultak a munkakörülményei. „A folyamataink gyorsabbak, pontosabbak, megbízhatóbbak lettek. A gépek rendkívül alacsony hibaszámmal dolgoznak, míg a munkatársaink egy kreatívabb, értékteremtő feladatot látnak el. Az elmúlt 1,5 év tapasztalata azt mutatja, hogy a stabil és folyamatos kiszolgáláshoz elengedhetetlen az automatizáció” – számolt be a Trans-Sped Csoport tapasztalatairól Bátki Sándor operatív igazgató.